A szerdai, történelmi nap után pénteken folytatódott a pártok közötti adok-kapok a német parlamentben. Eggyel növelte a tétet az, hogy itt már nem egy nem kötelező érvényű ajánlásról, hanem egy törvénytervezetről tárgyaltak a képviselők, de úgy tűnt, hogy a CDU/CSU javaslata ismét csak az AfD támogatásával mehet át a Bundestagon. A javaslat lényege röviden annyi, hogy az úgynevezett kiegészítő védelemre jogosultakat nem illetné meg többé a családegyesítés joga, valamint a szövetségi rendőrség plusz jogosítványokat kapna a nem legálisan az országban tartózkodók kitoloncolására. A vita alatt éppen ezért növelték a tétet a politikusok, bár az már a szavazás előtt is világos volt, hogy ha át is megy a törvény, a Szövetségi Tanács (Bundesrat) nem fogja megszavazni, így hatályba nem léphet. A német törvényhozás ugyanis kétkamarás, és a Bundesratban a tartományok képviselői ülnek, ahol több esetben a CDU a Zöldekkel kormányoz együtt, és ezek a tartományi koalíciók előre jelezték, hogy nem támogatják a törvénytervezetet.

A politikai tét viszont egyértelműen nagy volt, hiszen a szerdai események után tüntetések és országos tiltakozások indultak a CDU és a CSU székházainál. Merz is érezte, hogy itt már egy jogilag kötelező érvényű törvény mellett kellene hitet tenniük a szélsőjobb támogatásával, éppen ezért az ülés kezdetekor rögtön fél órás tanácskozási szünetet kért a házelnöktől. A szünet végül majd 3 órásra nyúlt, ami alatt a CDU és az FDP megpróbált kiegyezni az SPD-vel és a Zöldekkel. A lényeges dolgok vélhetően nem a plénum és a nagyközönség előtt, hanem Merz csukott irodaajtaja mögött dőltek el.

Ami kiszivárgott, hogy az FDP megpróbálta a szavazást elhalasztani, és visszautalni a törvényalkotási bizottságba, hogy dolgozzák át a tervezetet, azonban Merz ragaszkodott hozzá, hogy ma legyen a szavazás róla. Az SPD és a Zöldek pedig hajthatatlanok voltak. Mindkét oldal érezte vélhetően, hogy innen visszakozni nagy politikai kudarc lenne, három héttel a választások előtt.

A baloldali pártok ezt követően a plénum előtt próbálták még egyszer utoljára Merzet jobb belátásra bírni, többek között az SPD parlamenti frakcióvezetője, Rolf Mützenich, jó barátja, Friedrich Merz felé fordulva azt mondta, hogy még mindig bezárhatja a pokol kapuját. A CDU kancellárjelöltje hajthatatlan volt, beszédében hangsúlyozta, hogy nem az AfD-nek nyújt kezet, hanem a polgároknak, és pont az AfD megerősödését idézi elő, ha a politikai középen álló pártok nem oldják meg az illegális migráció jelentette kihívásokat.

Az éles vita után végül kisebb meglepetésre, de elutasította a Bundestag a CDU törvénytervezetét, mivel a 90 FDP-s képviselőből 23 nem támogatta azt, többségük inkább távol maradva a szavazástól. A 184 fős CDU-ból 12-en szintén távolmaradtak, ez talán a korábbi pártelnök, Angela Merkel hatása volt, a jelenlévők azonban mind igennel szavaztak. A konzervatív párt pedig egységes maradt Merz mögött, a liberálisabb irányvonalat képviselő Daniel Günther is kiállt Merz törvénytervezete mellett, szükségesnek nevezve azt.

Borítókép: A törvénytervezet nem kapott többséget. Forrás: Bundestag Instagram oldala

Az eredmény hallatán mindenki megkönnyebbülhetett, Merzre nem égett rá az AfD-vel való együttműködés bélyege, így nem került le az asztalról a választások után az SPD-vel való koalíciós kormányzás lehetősége, amit egyébként minden szakértő a legvalószínűbb forgatókönyvnek tart. Az SPD legnépszerűbb politikusa, Boris Pistorius is úgy fogalmazott, hogy Merz nem könnyítette meg a koalíció lehetőségét, nem zárta ki tehát annak létrejöttét. Nem úgy Olaf Scholz kancellár, aki megbízhatatlannak nevezte Merzet, és nem zárta ki, hogy az AfD választja őt kancellárrá. Scholz vélhetően nem vesz részt az új kormány működésében, így szabadabban fogalmazhatta meg kritikáját Merz irányába. A CDU vezér viszont határozottan jelentette ki, hogy az AfD szavazataival nem lesz Németország kancellára.

Daniel Günther (CDU), Schleswig-Holstein miniszterelnöke, a CDU elnökségi tagja. Forrás: Daniel Günther Fb oldala

Németországban tehát még áll a tűzfal a szélsőjobbal szemben, de a kampány a hátralévő három hétben várhatóan tovább élesedik.

(A szerző Dóka Milán, Németországban élő külpolitikai újságíró, cikkei az Átlátszón és a Süddeutsche Zeitungban olvashatók.)