A jövőbeli német kormánypártok vezetői - Forrás: Friedrich Merz Facebook oldala
Németországban Angela Merkel 2009-es Alaptörvény módosítása nyomán a kiadások nem haladhatják meg a GDP 0,35 százalékát, azaz nem költhetnek többet, mint amennyi bevételük van. Ezt hívják a köznyelvben adósságféknek, ami az előző német kormány mozgásterét is erősen bekorlátozta, de egyrészt nem volt kétharmados többségük Alaptörvényt módosítani, másrészt a koalíció egyik tagjának, az FDP-nek ez vörös vonal volt, amely végül a kormány bukásához is vezetett.
Az előrehozott választásokon aztán a konzervatív CDU/CSU nyert, és már a választás estéjén lehetett sejteni, hogy Friedrich Merz, megszegve eddigi ígéreteit, miszerint az adósságfékhez nem nyúl, valamiféle változtatásra mégis készül. Nemsokkal később, a koalíciós tárgyalások megkezdésekor be is jelentette, hogy a rendkívüli helyzetre tekintettel, miszerint az USA nagyjából kivonul a szövetségesi rendszerből, magára hagyva Európát, létre kell hozni egy 500 milliárd eurós külön alapot, amire nem vonatkozik az adósságfék szabálya. Összehasonlításképp, a 2024. évi magyar GDP nagyjából 200 milliárd euró volt. A választási ígéretek és az SPD-vel való koalíciós tárgyalások előtti puhatolózásból egyértelmű volt már, hogy a nagykoalíció, azaz a CDU/CSU és az SPD közös kormányzásának a nulladik feltétele, hogy ezt a csomagot megszavazzák, avagy az adósságféket valamilyen módon fellazítsák. Mivel az előrehozott választások eredményei alapján a szélsőbalnak és a szélsőjobbnak együtt több, mint egyharmadnyi hely jutott az új parlamentben, ezt az intézkedést még a régi Bundestagon szerette volna átvinni Merz, mivel ő is tudta, hogy az újban erre már nem lenne reális esélye.
A helyzet tehát az, hogy a németek megszavaztak egy új parlamentet, de a régi parlament ellenzéki pártja, aki az előrehozott választások eredménye alapján kormányozni fog, még a régi parlamenten, az egykori, leváltott kormánypártok támogatásával átvisz egy olyan Alaptörvény módosítást, ami az országuk és egész Európa elemi érdeke. Képzeljük el ezt a konszenzust a magyar parlamenti pártokkal.
Friedrich Merznek közel sem volt azonban egyszerű dolga, hogy meggyőzze az egykori kormánypárt tagjait ennek szükségességéről. A szociáldemokrata SPD-vel viszonylag könnyen kiegyeztek, azonban az eddig kormányzó és most minden bizonnyal ellenzékbe szoruló Zöldek keményebb dió voltak. Végül Merz több engedményt is tett irányukba, a csomag egyötöde, azaz 100 milliárd euró a klímavédelmi alapba kerül, valamint a pénzeket csak kivételes esetben lehet már meglévő beruházásokra felhasználni.
Friedrich Merz felszólal a Bundestagban - Forrás: Friedrich Merz Facebook oldala
Anélkül, hogy belemennénk a száraz gazdasági és szakpolitikai dolgokba, számításokba, nézzük meg, hogy mit is jelent ez a csomag pontosan, ha elfogadják. A csomag nagyobbik része a védelmi alapba megy, aminek a része az infrastruktúra fejlesztése is, ugyanis Németország a NATO logisztikai központja lenne egy esetleges keleti fenyegetés esetén, azaz több százezer katonát kellene eljuttatnia a keleti védvonalakhoz, amelyhez szükséges egy megfelelő infrastruktúra. A másik része a gazdaság élénkítése, ami az előző kormánynak megoldhatatlan feladatot jelentett, és az erős német gazdaság létkérdés Európa szempontjából. Ez a csomag tehát akkor jön, amikor az amerikaiak hátat fordításával egy magára maradt, vezető nélküli Európa (a francia kormány gyenge, Macron belpolitikai támogatottsága rekordalacsony, a németeknek jelenleg még nincs legitim kormányuk) néz szembe az orosz biztonsági és a kínai gazdasági fenyegetéssel, emellett a transzatlanti partnerek is vámokkal sújtják az öreg kontinenst.
Friedrich Merz nem kevesebbet tett, minthogy összehozta a német középpártokat, és átvitte rajtuk az akaratát, persze kompromisszumokat kötve, de mégis rekordgyorsan megegyezve velük, mert tudta, hogy nagy a tét, és ezt a többi párttal is meg tudta értetni. Képes volt arra, amire az előző kormánykoalíció négy év alatt sem, hogy egy fontos kérdésben kompromisszumot keresve hozzanak közös döntést, anélkül, hogy kifelé a médiának egymást szapulják a pártot. Tette ezt úgy, hogy hivatalosan még nem is megválasztott kancellár.
A csomag ma vélhetően átmegy a Bundestagon, és vélhetően pénteken a Bundesrat, azaz a Szövetségi Tanács is megszavazza, és elindulhat Németország legnagyobb beruházási programja. Merz pedig azelőtt Európa vezetőjévé léphet elő, hogy megválasztanák Németországénak. Ez egy jó előjel lehet a kontinens jövőjére nézve.