Isten hozta a bevándorlókat Németországban - Forrás: Pixabay
Friedrich Merz kampányígérete, mely szerint kancellársága első napjától lezárja a határokat, és minden, érvényes papírok nélkül érkező menedékkérőt visszafordítanak, hamar léket kapott. A berlini közigazgatási bíróság hétfőn közzétett, három különböző ügyben született ítélete a határzárak ilyen formán történő alkalmazását uniós jogba ütközőnek, ezáltal jogellenesnek mondta ki.
A konkrét ügyek egyikében a berlini bíróság három tagból álló tanácsa az Európai Unió Bíróságának azon joggyakorlatára hivatkozik, mely szerint minden uniós ország köteles befogadni a menedékkérőket – legalábbis addig, amíg megfelelő eljárás keretében nem tisztázzák, hogy ki a felelős értük. Ez esetben három szomáliai menedékkérőről volt szó, akik Fehéroroszországon keresztül érkeztek Litvániába, majd onnan Lengyelországon keresztül próbáltak eljutni Németországba, azonban a határon visszafordították őket. A menedékkérők közül az egyik kiskorú volt, és arra hivatkozott, hogy van egy rokona Németországban, aki gondoskodna róla. A bíróság szerint nem lehet csak egyszerűen visszatoloncolni őket, hanem megfelelő eljárás keretében meg kell vizsgálni a kérelmüket és lehetőséget kell adniuk a fellebbezésre is. Ezalatt pedig be kell őket engedni Németország területére. Lehetséges, hogy a végén Litvániába küldik őket vissza, de néhány különleges szabály miatt az is lehet, hogy a végén Németországnak kell befogadnia őket. Ezt azonban az úgynevezett dublini eljárás keretében kell tisztázni, ami alatt nem tagadható meg velük szemben a belépés az országba.
A Dublin III. rendelet alkalmazása a bíróság álláspontja szerint megelőzi a német jogot, így minden menedékkérő számára biztosítania kell többek között a tisztességes eljáráshoz, a személyes meghallgatáshoz való jogaikat, amiknek nem lehet része a határon történő visszafordítás is. Sőt, a Dublin III. rendelet értelmében egy másik államba – ez esetben Litvániába – is csak akkor küldhető vissza a menedékkérő, ha ebbe a szóban forgó állam beleegyezett, és még a menedékkérő is fellebbezhet egy ilyen döntés ellen.
A menedékkérők által perelt fél, a német szövetségi rendőrség vészhelyzetre hivatkozott a határzár alkalmazása során, mely szerint az állam szenved a menedékkérők magas számának terhe alatt. A berlini bíróságot azonban ez sem hatotta meg, szerintük a menedékkérők magas száma nem jelentik automatikusan a közbiztonság romlását, és szerinte a német államnak az uniós partnerekkel közreműködve kell megtalálniuk a megoldást, mivel egy érvényben lévő uniós rendelet alkalmazásáról van szó.
Drótkerítés illusztráció - Forrás: Pixabay
A három szomáliai tehát most beléphet Németországba, amíg az ügyük elbírálásra kerül, és ezzel megnyílik a lehetőség a több ezer menedékkérő előtt ugyanerre a jogra. A német kormány előtt pedig úgy tűnik, hogy egyetlen lehetőség áll, ha be akarja tartani a legfontosabb választási ígéretét: a 2023-as nagy nehezen tető alá hozott uniós menekültügyi reform után újra tárgyalóasztalhoz kell hívnia a tagállamokat, hogy dolgozzanak ki egységes EU reformot a migrációs nyomás hatékonyabb kezelésére. Ez vélhetően nem lesz sétagalopp.
Ellenkező esetben viszont a menedékkérők továbbra is könnyen elérhetik a legtöbbük számára kívánatos célállomásnak tartott Németországot, és be is léphetnek oda, amíg a kérelmüket elbírálják. És ha egyszer bent vannak, akkor a szintén bonyolult és szigorú jogi környezet miatt nehezen lesznek onnan elmozdíthatók. A német kormánynak, Friedrich Merz kancellárnak és Alexander Dobrindt belügyminiszternek tehát fel van adva a lecke, hogy megfelelő választ találjanak az országon lévő migrációs nyomás csökkentésére.
